1958-08-21-04

Browse more items from Kanadai Magyar Munkas [newspaper]

Title: 1958-08-21-04

Full Text: 1%^ Hl IS,, 41. i t J •fi .1? I, akarják — A Uni-TJnion a ORSZÁGSZERTE a szervezett munkásság tízezrd sorakoznak fel a harcra a béremelési követélesekért, ahogy a gyárosok egymásután csökönyiteen megvetik^^^^ 1^ ogy a béreket a mai színvonalon megtartsák és'szántba helyen á bérek levágásával kisérleteznek. Avtáir^aló aisz-taloknár egymás után gő^s elutasítással szállnak szembe a szakszervezetek követeléseivel, egymás litán ismétlik el dajkameséiket árról, hogy a béremelés így, a béremelés ugy, csak arról hallgatnak, hogy soha a múltban ilyen mesés profitokat nem arattak le. Nyilvánvalóan látszik, hogy a gyárosok egységesen elfogadott vonala az, hogy kordába szorítsák a munkásságot és aláássák a -szakszervezeti mozgalmat.; T 1 £_xV-z i U ,^ Ezt a szándékukat egye* sek nem is nagyon titkolják. ^^^^'^^ * támadó harc dzelle- nyíltan megmondják, hogy céljuk a munkásság visszaverése, s ezt bármilyen eszközzel meg akarják valősir tani. A három hagy .áutóki-rály egyike nemreg kijelentette, -hogy >mpst kell fellépnünk kemény kézzel.« A gyárosok szövetségének i-gazgatója a hamíltoni Stel-co-sztrájkot ugy látja, ahol a »próbatétel« folyik. Szakszervezeti vezetők, mint például George Burt, az autómunkások kanadai vezetője, rámutatott, , hogy az ipari vezetők az Egyesült Államokban és Kanadában összeesküdtek arra, hogy a gazdasági pangást a bérek leszorítására használják fel. A kormány pedig mint társuk szerepéi ebben. A kormány azt csin"Slja most,mint Bennett a '30-as években, mondotta Burt, csakhogy Dief^nbakernek most az ipari szakszervezetekkel kell szembe néznie. Hogyan áll a helyzet az eg>'es iparágakban? AZ ACÉLIPAR — Miután a Stelco a béremelési követelést kereken visszautasította, a United Steelworkers of A'^erica 1005-ös lokáljának 7500 főnyi tagsága augusztus 12-én sztrájkba állt. Ez az első eset 1946, a nagy acélipari sztrájk óta, hogy a Stelco munkásai sztrájkolnak. A kormány alatt működő egyeztető tanács a szakszervezet minden követelését visszautasította, a gyárosok >tartani a vonalat* politikájának megfelelően. A szakszervezet az összkövetelését óránkénti 33 cent emelésre becsülte. A Stelco azt állította, hogy 66 cent óránkénti emelést tesz ki az összkü-vetelés. A szakszervezet képviselője az egyeztető tanácsban, Andy András 25 cent összemelést javasolt két évi időszakra. Ez jóval kevesebb, mint amit Sault Ste Marie-ben az Algoma acél-vállalattól követelnek, A szakszervezet vezetői kimutatták, hogy a Stelco-munká-sok termelékenysége jelentősen növekedett. A Stelco többet kap a gyártmányaiért, de kevcseboet fizet a munkásainak, mint a legtöbb acéltársaság Észak-Amerikában. Az átlag bér itt alacsonyabb, mint amit az Algoma munkásai kapnak. KxmutAtia « uc«ksx«rve- íCt, hogy a Stelco profitja laagaadbb volt, • könnyii- fiiIbíhíIiíiI '' A hamiltom. acélmunká- me mdult meg újra á munkások soraiban, akik mindenfelé a bérfagyasztási és bérvágási kísérletekkel néznek szembe a kormány által támogatott vállalatok részéről. A tőkések el vannak tökélve arra,Hogy a gazdasági hanyatlás terheit a munkásságra hárítsák. A profitokat sértetlenül akarják továbbra is bezsebelni, s á veszteséget a munkásság béreiből s egyébb kiharcolt kedvezményeiből kisajtolni. AZ AUTÓIPAR ted AutóWorkérs General Motors és Chrysler vállalatoknál tárgyaló bizottság elé tei^esztette a követelését Ugyanakkor tárgyalásokat kezdett a Fordgyárral is, A GM válasza eddig az volt, hogy hajlandó a régi szerződést megújítani, s egyebekben követi a GM amerikai fővállalatának vonalát, ami lényegében az, hogy nem ismerik el a szakszervezetet. A SÖRKEZELÖK SZTRÁJKJA — A Brewers Warehousing Co., az ontá-riói monopolista sörelosztó ügynökség munkásai az e-gész tartományban sztrájkba léptek. Az 1200 sörraktári munkás béremelésért lépett sztrájkba. A munkaadók megtagadták, hogy béremelésről tárgyaljanak, s ahelyett követelték a szerződés megváltoztatását, ami a munkamenetrend és az unióbiztonság ellen irányult. Az Ontario Liquor Cont-rol Board részéről William Collings tóri tartományi képviselő, E. P. Taylor sörkirály érdekeit támogatva, rendeletet adott ki, hogy a nagy sörhotelek és kimérők vihetnek a raktárakból sört, ha azt a saját teherautóikon szállítják el. Az Ontario Fe-deration of Labor nyomban mégtámadta a Frost-kor-mányt, hogy ezzel sztrájktörést végez és ho^y a sörgyárakat pártfogolja. K<öve-telte Collings képviselő lemondását, aki kijelentette, hogy a rendeletével a köz iránti kötelességét teljesítette. Bruce Magnuson, az LPP tartományi vezetője nyilatkozatában kijelentette, hogy a Frost-kormány sztrájktörési taktikája világosan megmutatja, hogy a Frost-kormányt a nagyérdckeltsé- ?:ek dominálják, mint a sörözők is. Ugy néz kl, hogy a szeszérdekcltségek a faítö-rőkoa szerepét akarják játszani a szakszervezetek gyengítésére és rombolására irányuló támadásban, a tóri kormány áldásávaL KÖVETEIÉ AZ INCO- nál-— Az ^ ércipari bánsMi-szok éákohómunkásók szakszervezete (Mihé-Mill) é-gyéztétő tanács elé terjesztette követelését,: ami négynapos munkahétre ^zól ötnapi fizetéssel. A követelés a südburyi .nikkelbányák és kohók, s a port colborhei finomító közel 20.000 munkását érinti; A nikkeltársaság vezetősége" |cíjelentette,högy á pénzkövetelést»még a.legkisebb mértékbén sem c tudja teljesitenu A VILLAMOSSÁGI IPAR —• A Canadián Westinghouse munkásai több hónapi eredménjrtelen tárgyalás u-tán egyeztető tanácshoz u-talták a 60 centet kitevő ó-ránkénti összkövetelést. A munkásokat képviselő UE szakszervezet titkára. Geo. Harris azt mondotta, hogy a munkaadók a követelésre semmi ajánlatot nem tettek. AZ Ali AHRAM cimü kairói lap fényképmásolatot közöl az áiiierikai külügyminisztérium égy titícos okmányáról. Az okmányon, amelyet április iS-án Washingtonból kel«' teztek, Dulles helyettesének, William ^M.Routree-nek, a l közép-keíetf, dél-ázsiai és afrikai ügyekkel foglalkozó külügsrí áUamtitkámak aláírása szerepel. Hejkal, az Al ^ Ahram*-szerkesztője azt irja, hogy az okmányt a bagdadi ame- rikai nagykövetségnek küldték,, és arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok meg akarta téveszteni és kelepcébe akarta csalni az E-gy,esült Arab Köztársaságot (EAK), inidőn legutóbb bejelentette, hogy uj politikát folj^t irányában. Az okmány, amelyet a lap csak részben idéz, a következőket mondja: ^Parancsolóan szükséges, hogy lankadatlan erővel tor vább folyjon a sziriai-egyip-tonai unió diszkredítálására irányuló törekvés azzal a céllal, hogy 'éket verjünk a két ország közé, mivel fő célunk a Közép-Keleten Szíria Szemétből Kanadában sem fog fakadni gyöngyvirág Tisztelt szerkesztőség I A 100 ezret elért magyarság között akad szemet itt is bőven. Ez a mi egyéni válaszunk Vancouverből Szőke munkástársnak Niagara Fallson, a központi Munkás-pikniken elmondott beszédjéhez. Nem szabad arról megfeledkeznünk egyebek mellett an-ól a szomorú esetről, ami szülőhazánkban 1956-ban megtörtént. Ugy gondoljuk, a-legnagyobb hiba hazánkban is az volt, hogy a fasiszta szemét meglepte a pártot és az állami vezető pozició-katt, ahol a bajokat kihasználva a sir széléhez vezették szülőhazánkat. Most, amikor már látjuk a következményeket, csak azon csodálkozunk, miként tűrhették ezt mind meg az akkori kormány vezetői. Két szomorú eset int és fi-gj-elmeztet bennünket az ó-vatosságra. Mindkettő két névhez fűződik, akik ellen^ foiTadalmat zúdítottak a magyar dolgozó népre. A fasiszta Horthy és az álkom-munista, hazaáruló Nagy Imre; mindkettő a magyar nép gyilkosa és szülőhazánk árulója volt. A tetteikhez ma már nem kell magyarázat. Ezeknek a labancoknak a szekértolóiból sok került ide Kanadába is Magyarország felszabadulása és az ellenforradalom után. Arról a 35 ezer Kanadába jött magyarról, akik 1956 után érkeztek, nem lehet csak ugy kerülgetve beszélni, mert vannak köztük jócskán közönséges fasiszta íp^ilkosok és mindenféle más gonosztevők, akikre som nekünk, sem másnak semmi szüksége nincs Kanadában sem. Hagyjuk futni őket, hogy futásuk közben végezzek be dicstelen pályafutásukat. Ne próbáljuk mi azt a szemetet itten összegereblyézni, amelyet szülőhazánk kiscpcrt, mért magyarán mondva, Kanadában is csak szemét a neve. Ezt az értéktelen, huligán fajtát mi a sorainkban nem akarjuk látni. Mi ezeket, a-kík a becstelen munkát végezték szülőhazánkban is, megyetjük, mert fogadott hazánkban sem mások, mint tolvajok, rablók és megbecs-telenitői, bepiszkolóí a magyar névnek. A mi kivándorlásunk harminc év alatt olyan ritka volt a börtönbe került bűnöző magyar, mint a fehérholló. Ma sokszor szégyeljük megmondani, hogy milyen nemzet vagyunk, mert ezek miatt minden nemzet gyűlöli és utálja őket. Két év elmultával kétezer körül van börtöntöltelék belőlük. Csak említsük meg például a nagy haranggal behirdetett szökevény soproni e-gyetemi tanárokat. Az itteni tetteik is kezdik megmutatni, hogy sokan milyen becstelen fasiszták lehettek szülőhazánkban is. Hogy e-zek milyen uj magyar nemzedéket próbálhattak nevelni az egyetemistákból, amelyet a magyar nép rájuk bízott, azt megmutatták a szökésükkel. Ezek, akik között talán maguk is az ingyen c-gyetemen kapták a tudományt a nép államától, s u-gyancsak a nép kenyerén Urtott diákokat tanítottak, golyóval fordultak a jótevőik ellen. Itt Vancouverben a százféle esetből csak egyet említek példának. Abbotsfordról a Vancouverbe vezető uton történt az eset. Egy ilyen szökevény magyar azzal a biztos tudattal indult a két napot igénybevevő gyalogúinak, hogy valaki megsajnálja és behozza Vancouverbe. Akadt is egy jószívű vezető, aki felvette a volt soproni egyetemi professzor u-rat. Éa mint aki jól megtanulta Sopronban a hasontár- élválasztása: Egyiptomtól.« Az okmány ngyanakkoj?' hangsúlyozza, hogy ennek ■ ellenére az eddigi amerikai ' politika folytatása csak *el-keseritené az arabokat és a szovjet karjaiba hajtaná ő-ket.« A továbbiakban ez áll az amerikai okmányban: >Ez szükségesáé tesz hU zonyós változtatásokat poli« tikánk folytatásának mód-> szereiben; Bizonyos mértékben liberálisabbá kell tenni az ,EAK-al való kapcsolatainkat. Ez természetesen nem jelenti politikánk alapvető megváltoztatását. Időleges, taktikái eltérés ez, amelyet a szükségesség diktál. Ennek megfelelően az Egyesült Államokban zárolt egyiptomi követelések feloldását és az EAK-ál való kereskedelmi korlátozások enyhítését és egyéb intézkedéseket tervezünk, >Ha sikerül azt a benyomást keltenünk Nasszerben, hogy az Egyesült Államok Deletörődött uralmába és most már hajlandó elfogadni feltételeit, az elkerülhe-;etlen eredmény az lesz, hogy hűvösebbé válik az E-gyesült Arab Köztársaság és a kommunista tömb viszonya. >Az Egyesűit Államok és az EAK kapcsolatának meg-javulása feltétlenül gyanút kelt majd a Kremlben és végső fokon meggyengithe-ti, sőt teljesen tönkre teheti az EAK és a Szovjetunió kapcsolatait. ^Nyilvánvaló, hogy erőfeszítéseink nagyobb sikerrel járnak majd, ha az EAK-ot el lehet szigetelni az arab világ többi részétől. Tekintettel erre, az amerikai diplomáciai és propagandagépezet feladata az arab államokban az, hogy terjesz-sze azt az általános hiedelmét, hogy az EAK közvetlenül fenyegeti a jelenlegi arab rendszereket. A mo; narchiákban erőteljesen ki kell fejteni, hogy az EAK megszilárdulása az uralkodó dinasztiák bukására vezethet, a köztársaságokban pedig minden eszközzel fokozni kell azt a félelmet, hogy a kairói junta majd lenyeli őket. Végül minden alkalmat a legnagyobb mértékben ki kell használni, ogy iraki-jordániai föderáció létrehozására, amely a szi-riaí-egyiptomí urtióval szom-ben állandó amerikai támogatást kap.« saitól, akik fegyverrel törtek a néphatalomra, ez a huligán megelégedett egy vas-ruddal, amivel leütötte tó azután kirabolta jótevojít az ingyen utazásért. Ilyen és hasonló ci^etcK százával .történnek. Ebbo meg tudjuk érteni, hogy Jj' volt az, amit ezek a fi7A»hft-mosok otthon akartak cier-(Folytatása » 11. oldalon^